2008. július 24.

Újra én

Jóval később....


Mivel Szilvi nem nagyon ér rá a gyermek mellett blogot írni ezért ismét a staféta nálam lesz elhelyezve.


Momónk elérkezett a hasfájós időszakába és hétfőn a doki ki lett rá hívva,mivel nem tudtuk,hogy mi ez a sírok,eszek,aludni meg nem akarok effektus.A dokinő megnyugtatott minket,hogy ez csak a pocakja,vagyis a pocakjában lévő ilyen-olyan állagú dolgok ki nem jövetele.Írt fel egy kikeverendő gyógyszirupot - természetesen kikevertettünk a gyógyszerésszel - ami úgy néz ki, hogy használ,hiszen mióta szedi napjában háromszor ez a kis ennivaló falatka,azóta kialussza a három óráját és eszik amennyi csak belefér.

Egy ilyen etetés után:


A héten valamelyik nap kijöttek hozzá a Felsmann nagyszülők is.Sajnos mivel én dolgozom így nem lehettem velük,de biztos jól megvoltak a kis Dömpivel.



Elvileg ma is kijön kalászra Felsmann nagyi.Szilvi is nagyon örül neki,meg én is mivel így nincsen "egyedül" a kedves feleségem és legalább értelmesen el tud beszélgetni valakivel.Momó alapjáraton örül mindenkinek aki beszél hozzá és a kiválasztottakat még meg is jutalmazza egy-egy láblevevő mosollyal is.Egyszóval telnek a napjaink és megdöbbenve vettem észre,hogy a Manónk holnap lesz egy egész hónapos!Nem semmi.Rohan vele az idő,mintha kergetnék.

Nincsenek megjegyzések: