2008. augusztus 8.

berencsidanilevi.blogspot------->sanyicou.blogspot

Ha újdonságokról akartok értesülni,avagy új képeket akartok látni akkor keressétek fel a www.sanyicou.blogspot.com ot.Az ok:Szilvi a gyermek mellett nem tud blogot írni.

2008. július 29.

Pihenni akarok

Szilvi nagyon fáradt.Anyám infantilizmusa és furcsa hozzáállása a gyerekhez fárasztja le (plusz egy kicsit a gyerkőc is ) az én kicsi feleségemet.Hajnalban már csak a gyerek dolgai voltak a soron,de mivel olyan aranyos Momó anyukája,hogy engem nem akar felkelteni ezért Ő az aki nagyon fáradt lesz.Bár reggel megpróbáltam egy kicsit segíteni,de szereintem az annyit ért,mint halottnak a manikűrözés.Mindenesetre ráférne Szilvire egy kiadós alvás.Már előre várja a pénteket,mert akkor lehet,hogy kijön hozzá Felsmann nagyi és talán akkor tud egy kicsit pihenni.Tegnap annyi pihenőideje volt,hogy tusolni tudott és ,hogy egy kicsit aktív legyen a pihenése ,fel is porszívózott.Ehhh ezt nekem kellene csinálni.Amíg Ő ezeket a pihentető illetve fárasztó tevékenységeket csinálta addig Momó nagybátyja vigyázott a kis manóra.Egész jól elvannak.

2008. július 27.

A vásár napja

-Momó indián neve legyen ezentúl Ropogós Pelus!Uff ,én szóltam.-Gondoltam ezt hajnali három körül ,amikor már Szilvi megetette és tisztába tette a kis Döncit.Mondanom nem kell,miért is gondoltam erre a névre.Persze,hogy a tiszta pelusba csinált ismét.Na nem gond,legalább gyakoroljuk a pelenkacserét.Kíváncsi lennék ki tartja a tisztábatevés világrekordját és mennyi idő alatt teszi a világrekorder tisztába a gyermeket.Persze a csere után ismét felébredt Dönpi.Eztán még egy óra dajkálás következett ami abból állt,hogy kivettem az ágyból,sétáltam vele és mikor azt hittem elaludt visszatettem az ágyába.Lefeküdtem és mire épp elaludtam volna - kb 3 másodperc - Momó sírni kezdett és az egész kezdődött előröl.Ezt megcsinálta velem vagy hatszor és a hatodik után Szilvi megkönyörült rajtam (és Momón is) és elsőre elaltatta a kis gézengúzt.Nem tudom ,hogy csinálta,de kb 5perc után Momó úgy aludt,hogy ha egy ágyút elsütnek mellette,csak fordult volna egyet.Persze lehet ,hogy sokat számított,hogy már az ötödik felkelésnél nagyon ideges voltam és a gyerek ezt érezte,nem tudom.Lehet.Mindenesetre ez jó kis éjszakai idegroham volt a számomra.Reggel lemértük a kis nyüszipókot és kiderült,hogy a reggeli evészet előtt 4 kiló és 20 deka volt.1 hónap/1 kiló.Nem is rossz!A reggeli súlymérés után ráadtunk egy nagyon aranyos ruhát Momóra-lásd fentebb-és ekkor már mi is megreggelizhettünk(ezt a reggelit láthatjátok a kis rosszcsont mellett).Ekkor eszembe jutott,hogy Momóanya megígérte,hogy levágja a Nílus hosszúságúra nőtt hajamat.Ez megtörtént és most,olyan kis kugli fejem van ,szerinte.

.........kora esti órák..........
Eseménytelenül teltek.Voltunk sétálni meg egy kicsit fagyizni is.úgy néz ki,hogy az utca népe megszokta,hogy Momó van nekünk,mert már nem jönnek ki a ház elé ajnározás céljából ami,-félreértés ne essék-dagasztja a májamat,csak néha kellemetlen amikor siet haza az ember.

2008. július 25.

Délutáni mese

Sajnos a délelőtttökről nem tudok sok mindent,mivel nem vagyok otthon,de a tegnapi hazaérkezésem fantasztikus volt.Bár Felsmann nagyi nem várt meg egyéb irányú elfoglaltsága miatt,azért jól indult az otthoni létem.A hévmegállóban már várt az én gyönyörű feleségem és a még gyönyörűbb gyermekem,aki úgy aludt a babakocsijában ,mint egy mormota.Szilvivel irányba álltunk és célba vettük a cukrászdát.Ez a kis séta éppen elegendő volt arra,hogy mindenk kellőképpen jól érezze magát,mire hazaér.Otthon Szilvi még hagyta a gyerkőcöt aludni a babakocsijában és ezzel elnyertük az "egy óra jutalom nyugalom" díjat.Ezután már csak a megszokott menetrend következett.Szilvi tusol,etet,altat és fárad tovább az egész napos készenléttől én pedig eszem,iszom (no nem dínom-dánom) gügyörészek,tusolok és sokáig (kb:11-ig) altatni próbálok.Így telnek a napok jelenleg.

2008. július 24.

Újra én

Jóval később....


Mivel Szilvi nem nagyon ér rá a gyermek mellett blogot írni ezért ismét a staféta nálam lesz elhelyezve.


Momónk elérkezett a hasfájós időszakába és hétfőn a doki ki lett rá hívva,mivel nem tudtuk,hogy mi ez a sírok,eszek,aludni meg nem akarok effektus.A dokinő megnyugtatott minket,hogy ez csak a pocakja,vagyis a pocakjában lévő ilyen-olyan állagú dolgok ki nem jövetele.Írt fel egy kikeverendő gyógyszirupot - természetesen kikevertettünk a gyógyszerésszel - ami úgy néz ki, hogy használ,hiszen mióta szedi napjában háromszor ez a kis ennivaló falatka,azóta kialussza a három óráját és eszik amennyi csak belefér.

Egy ilyen etetés után:


A héten valamelyik nap kijöttek hozzá a Felsmann nagyszülők is.Sajnos mivel én dolgozom így nem lehettem velük,de biztos jól megvoltak a kis Dömpivel.



Elvileg ma is kijön kalászra Felsmann nagyi.Szilvi is nagyon örül neki,meg én is mivel így nincsen "egyedül" a kedves feleségem és legalább értelmesen el tud beszélgetni valakivel.Momó alapjáraton örül mindenkinek aki beszél hozzá és a kiválasztottakat még meg is jutalmazza egy-egy láblevevő mosollyal is.Egyszóval telnek a napjaink és megdöbbenve vettem észre,hogy a Manónk holnap lesz egy egész hónapos!Nem semmi.Rohan vele az idő,mintha kergetnék.