Pihenni akarok

Szilvi nagyon fáradt.Anyám infantilizmusa és furcsa hozzáállása a gyerekhez fárasztja le (plusz egy kicsit a gyerkőc is ) az én kicsi feleségemet.Hajnalban már csak a gyerek dolgai voltak a soron,de mivel olyan aranyos Momó anyukája,hogy engem nem akar felkelteni ezért Ő az aki nagyon fáradt lesz.Bár reggel megpróbáltam egy kicsit segíteni,de szereintem az annyit ért,mint halottnak a manikűrözés.Mindenesetre ráférne Szilvire egy kiadós alvás.Már előre várja a pénteket,mert akkor lehet,hogy kijön hozzá Felsmann nagyi és talán akkor tud egy kicsit pihenni.Tegnap annyi pihenőideje volt,hogy tusolni tudott és ,hogy egy kicsit aktív legyen a pihenése ,fel is porszívózott.Ehhh ezt nekem kellene csinálni.Amíg Ő ezeket a pihentető illetve fárasztó tevékenységeket csinálta addig Momó nagybátyja vigyázott a kis manóra.Egész jól elvannak.

A vásár napja

-Momó indián neve legyen ezentúl Ropogós Pelus!Uff ,én szóltam.-Gondoltam ezt hajnali három körül ,amikor már Szilvi megetette és tisztába tette a kis Döncit.Mondanom nem kell,miért is gondoltam erre a névre.Persze,hogy a tiszta pelusba csinált ismét.Na nem gond,legalább gyakoroljuk a pelenkacserét.Kíváncsi lennék ki tartja a tisztábatevés világrekordját és mennyi idő alatt teszi a világrekorder tisztába a gyermeket.Persze a csere után ismét felébredt Dönpi.Eztán még egy óra dajkálás következett ami abból állt,hogy kivettem az ágyból,sétáltam vele és mikor azt hittem elaludt visszatettem az ágyába.Lefeküdtem és mire épp elaludtam volna - kb 3 másodperc - Momó sírni kezdett és az egész kezdődött előröl.Ezt megcsinálta velem vagy hatszor és a hatodik után Szilvi megkönyörült rajtam (és Momón is) és elsőre elaltatta a kis gézengúzt.Nem tudom ,hogy csinálta,de kb 5perc után Momó úgy aludt,hogy ha egy ágyút elsütnek mellette,csak fordult volna egyet.Persze lehet ,hogy sokat számított,hogy már az ötödik felkelésnél nagyon ideges voltam és a gyerek ezt érezte,nem tudom.Lehet.Mindenesetre ez jó kis éjszakai idegroham volt a számomra.Reggel lemértük a kis nyüszipókot és kiderült,hogy a reggeli evészet előtt 4 kiló és 20 deka volt.1 hónap/1 kiló.Nem is rossz!A reggeli súlymérés után ráadtunk egy nagyon aranyos ruhát Momóra-lásd fentebb-és ekkor már mi is megreggelizhettünk(ezt a reggelit láthatjátok a kis rosszcsont mellett).Ekkor eszembe jutott,hogy Momóanya megígérte,hogy levágja a Nílus hosszúságúra nőtt hajamat.Ez megtörtént és most,olyan kis kugli fejem van ,szerinte.

.........kora esti órák..........
Eseménytelenül teltek.Voltunk sétálni meg egy kicsit fagyizni is.úgy néz ki,hogy az utca népe megszokta,hogy Momó van nekünk,mert már nem jönnek ki a ház elé ajnározás céljából ami,-félreértés ne essék-dagasztja a májamat,csak néha kellemetlen amikor siet haza az ember.

Délutáni mese

Sajnos a délelőtttökről nem tudok sok mindent,mivel nem vagyok otthon,de a tegnapi hazaérkezésem fantasztikus volt.Bár Felsmann nagyi nem várt meg egyéb irányú elfoglaltsága miatt,azért jól indult az otthoni létem.A hévmegállóban már várt az én gyönyörű feleségem és a még gyönyörűbb gyermekem,aki úgy aludt a babakocsijában ,mint egy mormota.Szilvivel irányba álltunk és célba vettük a cukrászdát.Ez a kis séta éppen elegendő volt arra,hogy mindenk kellőképpen jól érezze magát,mire hazaér.Otthon Szilvi még hagyta a gyerkőcöt aludni a babakocsijában és ezzel elnyertük az "egy óra jutalom nyugalom" díjat.Ezután már csak a megszokott menetrend következett.Szilvi tusol,etet,altat és fárad tovább az egész napos készenléttől én pedig eszem,iszom (no nem dínom-dánom) gügyörészek,tusolok és sokáig (kb:11-ig) altatni próbálok.Így telnek a napok jelenleg.

Újra én

Jóval később....


Mivel Szilvi nem nagyon ér rá a gyermek mellett blogot írni ezért ismét a staféta nálam lesz elhelyezve.


Momónk elérkezett a hasfájós időszakába és hétfőn a doki ki lett rá hívva,mivel nem tudtuk,hogy mi ez a sírok,eszek,aludni meg nem akarok effektus.A dokinő megnyugtatott minket,hogy ez csak a pocakja,vagyis a pocakjában lévő ilyen-olyan állagú dolgok ki nem jövetele.Írt fel egy kikeverendő gyógyszirupot - természetesen kikevertettünk a gyógyszerésszel - ami úgy néz ki, hogy használ,hiszen mióta szedi napjában háromszor ez a kis ennivaló falatka,azóta kialussza a három óráját és eszik amennyi csak belefér.

Egy ilyen etetés után:

A héten valamelyik nap kijöttek hozzá a Felsmann nagyszülők is.Sajnos mivel én dolgozom így nem lehettem velük,de biztos jól megvoltak a kis Dömpivel.



Elvileg ma is kijön kalászra Felsmann nagyi.Szilvi is nagyon örül neki,meg én is mivel így nincsen "egyedül" a kedves feleségem és legalább értelmesen el tud beszélgetni valakivel.Momó alapjáraton örül mindenkinek aki beszél hozzá és a kiválasztottakat még meg is jutalmazza egy-egy láblevevő mosollyal is.Egyszóval telnek a napjaink és megdöbbenve vettem észre,hogy a Manónk holnap lesz egy egész hónapos!Nem semmi.Rohan vele az idő,mintha kergetnék.

Szombati nyugalom

Reggel frissen és kipihenve ébredtünk Szilvivel.Momó csak egyszer ébredt fel hajnali 2 körül és akkor se volt fent sokáig.Lehet,hogy a tegnapi mákosgubában lévő ópium tette meg a hatását vagy csak egyszerüen jól érezte magát az ágyában a kis Dömper,de nagyon jót tett velünk azzal,hogy éjszaka nem hisztizett.Miután megreggelizett és tisztába lett téve mi is ettünk egy keveset.egyszercsak csörren a telefon és Józsi haverom közli,hogy nem tud ma kijönni Danilátogatóba,mert a nővére megy hozzá szülinapot ünnepelni.Majdnem abbahagyta Szilvi a porszívózást,bár nem az Ő tiszteletére takarított.Mindenesetre most szép tiszta lakásban alszik Momó.

........késöbb......

Mostantól átadom Momómamának a blogírás jogát.A munka mellett már nehezen tudom követni,mit is fog csinálni egy a gyerkőc.

A mai napon egy kis ügyintézés jutott nekem.Jól írtam tegnap,hogy az első utam a kórházba a második a munkaügyre és a harmadik a KÁTAY központjába fog vezetni.Csak azon csodálkoztam,hogy mindezt kb 2 és ½ óra alatt elintéztem.Mivel az esténk elég pocsékul telt alvás terén ezért nem sikerült a kórház irodájába nyitásra odaérnem,de azért ¾ 11-re már elintéztem az igazolást ami kellett a munkaügyis hölgynek.Aztán egy kis 56-os villamosozás után - mert ugye a munkaügy a város másik végén van - a elrendeztem kb 10 perc alatt a foglalkoztatói igazolást is.A KÁTAY Ó utcai központja már gyerekjáték volt.Fél kettőre haza is értem.Szilvi épp etette a kis Momónkat aki nagyon jól viselkedett amíg nem voltam otthon.Bezzeg amint hazaértem egyből elkezdett sírni.Na igen,nincs mese jó hatással vagyok a gyerekekre.A délután egész nyugis volt,tehát már készülök előre a rossz éjszakára.Azért Döncit megfürdettük 6 körül amit nagyon élvezett ismtelten.Most megint eszik a szentem.Már szép nagy pókhasa van,bár azt nem értem,hogy hogyan lehet ez,mert amikor eszik azzal a lendülettel kaksizik is.Mára ennyi.

Ügyintézés

Nézzük csak,mi is történt ma?Még tegnap este elhatároztam,hogy ma elintézem az ilyen-olyan segélyeket amiket az államkincstár és az OEP ad az anyukáknak.Túl magabiztosan álltam neki a kérdésnek,mert ez nekem még jövőhéten is el fog tartani,de így jár az aki nem néz 100%-osan (nem AUCHAN) utána a dolgoknak.Nos,a napom reggel 6 körül kezdődött amikor már Momót megetette az édesanyja.Elindultam a MÁK-ba és már negyed nyolckor ott voltam.Ott három darab kétajtós szekrénnyi biztonsági őr felvilágosított,hogy túl korán keltem,ugyanis csak nyolctól engedik be a jónépet.Na több se kellett nekem – mivelhogy a közelben dolgozom – gyorsan bementem a munkahelyemre és a netről letöltöttem/kinyomtattam az igénylésekhez szükséges nyomtatványokat és visszaindultam az igénylésem színhelyére.3/4 8-kor egy kisebb tömeg fogadott a kapu előtt.Gondoltam ha már úgyis várni kell akkor töltsük hasznosan és gyorsan elkezdtem kitölteni a formanyomtatványokat.Egész jól ment és mire beengedtek minket az üvegajtón már készen is volt az összes iromány TAJ,ADÓ és mindenféle hárombetűs számmal megspékelve.Pillanatok alatt sorra is kerültem és egy nagyon kedves és empatikus idős hölgy rendszerezte az én rendszertelenül beadott 6 lapból álló papírtömegemet.Hipp-hopp már készen is volt az egyszeri anyasági támogatás és a családi pótlék igénylése.Nem tartott egy órán keresztül.Eztán átrohantam az OEP épületébe ami a rendőrpalota mellett helyezkedik el.(csúnyán is néztek rám a rendőrök,hogy mit keresek a parkolójukban)Ott már egy nem olyan emparikus és kedves,de ugyanolyan idős nő elmondta,hogy a GYÁS-hoz kell Szilvinek a munkáltatójától egy igazolás.Szerencsénkre el tudtuk menni mert Felsmann nagyi ellátigatott hozzánk kalászra így meg tudtuk kérni őt,hogy vigyázzon a kis Dömpire amíg mi elBKV-zunk a lágymányosi utcába.Na itt nagyon szívélyesen fogadott a KÁTAY munkaügyis hölgye és elkért tőlünk egy csomó papírost és persze egy olyat is ami jelenleg nincsen a birtokunkban.Francoskrumpli!!Ez egy igazolás a SZt.János kórháztól ,hogy Szilvi mikor és meddig volt az ő vendégük.Miután hazaértünk elkezdtünk telefonálgatni a kórháznak és mire felvette egy nagyon unszimpatikus hölgyhang közölte,hogy Ő már öt perce nem dolgozik.De mivel én pofátlanul belekavartam az ő pihenésébe azért jól megkérdeztem amit akartam.Megtudtam,hogy holnap az első utam a kórházba a második a munkaügyre és ha minden flottul megy akkor a harmadik utam a KÁTAY központjába fog vezetni.Annyira kifáradtunk,hogy Szilvi gyorsan kitalálta,menjünk el bevásárolni a CORA-ba.Vettünk sok minden nagyon hasznos dolgot (pl: túró rudi) és sok minden nagyon-nagyon hasznos dolgot (pl: popsitörlő) plusz előhivattunk ismételten vagy 30 db képet Momónkról aki épp most ébredezik 3 és fél óra hasonalvás után tehát befejezem mondandómat.

Nos a reményeink szerte kellett hogy foszoljanak,ugyanis Momónk nagyon nehezen aludt el és amikor elaludt akkor is nyüszögött.Ha jól emlékszem akkor este fél 10 körül alhattunk el midannyian és 0:40-kor keltünk,szintén valamennyien.Akkor fent voltunk kettőig,mert a kis Danigyerek nem nagyon akarta az igazak álmát aludni.Persze négykor megint kelés és etetés.Aztán reggel hétkor ismét.Szóval máskor így fogok reménykedni abban,hogy az éjszaka álommal teli lesz.Na viszont a reggel igen mókásan alakult.Momó valamiért nagyon sírt.Azt hittük,hogy csak az esti hiszti folytatódik tovább – hiszen Szilvi megetette a kis Dömpit - ,de amikor a pelenkába néztünk volt benne egy pici anyag.No - gondoltam egyet - majd én jól tisztába teszem a kis üvöltő farkast.Persze ,hogy az üvöltést elhalgattassam a szájábanyomtam egy kis édesköményteát.A továbbiakat pontokba szedem:
1.) Pelenkát leszed
2.) Édesköményteát kiköp
3.) Üvöltést folytat
4.) Apa vállra veszi a gyerkőcöt
5.) Momó által saját térd+apa has telibefos
6.) Anya röhög és rohan a fényképezőért
7.) Apa próbálkozik tisztán kijönni az események sorozatából
8.) Nem sikerül!
Mivel a fotómasinából az elem kifogyott (hála a magasságosnak) és már én se tudtam magamat tisztábbá varázsolni,így megegyeztünk abban,hogy megfürdetjük a Minimanót.
Most tetszett Momónak a vizesblokk használata.Hozzáteszem,nekem is tetszett volna egy azonnali fürdés,de erre csak cirka két és fél óra múlva kerülhetett sor.Addig maradt a nedves popsitörlő alkalmazása.Mindezek utánarra gondoltunk ,hogy elsétálunk az önkormányzathoz megérdeklődni mennyi anyagi támogatásban részesül az aki növeli Budakalász jövőbeni adófizető állampolgárainak a számát.Az út a babakocsival egész jól ment kb az etap feléig.Aztán ismét beütött a ménkű.A reggeli hiszti folytatása következett,így mondtam Szilvinek,hogy inkább menjen haza a kis bőgőmasnival és én majd intézkedem az önkormányzatnál.Ott készségesek voltak és felhomályosítottak,hogy semmit nem kell kitöltenem,mert a védőnő dolga lejelenteni az újszülötteket és az anya lakcíme szerinti helyre kiküldenek tizenvalahányezer forintot.Ez is több, mint a semmi.Most így négy óra fele nyugalom honol a házban.Momó és csodaszép anyukája is alszik és mint rájöttünk Momónk imád hasonfekve aludni,így most ezen állapotában leledzik.

……pár órával később……

Kimentünk megkocsikáztattuk az én kis fiamat Dániel Leventét.A kellemeset összekötöttük a hasznossal és amint a cukrászda/söröző mellé értünk vettünk francia krémest meg linzert meg túró kockát.Ezekből már nincsen egy darab sem.Visszafelé az úton Momó nagyon éhes lehetett,mert úgy döntött,hogy keservesen elkezd sírni.Persze ahogy az utcába értünk abbahagyta a kis sírógép.Szerencsétleségünkre vagy szerencsénkre az utca népe épp akkor tett-vett valami hülyeséget a portájuk előtt amikor befordultunk a sarkon, így vagy fél órával később értünk haza a sok ügyürü-bügyürü miatt.Mindenki agyonajározta Momót,hogy milyen szép meg,hogy milyen formás meg,hogy mennyi haja van és csak úgy ömlött a cukormáz a babakocsinkra.Csoda,hogy nem csaptuk el a gyomrunkat a sok émelyítő ömlendékek miatt.
Mikor hazaértünk Szilvi a tesóm kezébe nyomta a kis dömpert.Egész jól elvolt nála,persze szóltam neki,hogy karmolni is fog,de nem hallgatott rám.Megbánta.Most evett,ivott és épp a büfiztetés van folyamatban.Kíváncsi leszek,ma milyen éjszakánk lesz.

Lusta nap

Ma délelőtt nem csináltunnk semmit.Délután megfürdettük momót aki nagyon kieresztette a hangját a végére.Az eleje tetszett neki,de szerintem a szoba hőmérséklete egy kicsit hűvös volt,vagy csak kaksiznia kellett,lényeg a lényeg a vége üvöltésbe torkollott.Szóval ma a kis Dömper nagyon hisztis volt,pedig 40 perceket evett minden egyes alkalommal.Reméljük az esténk jobb lesz.

Fúúú ez aztán durva két nap volt!A tegnapi nap délelőttjén Szilviám úgy döntött,hogy szunyál egy kicsit,mivel Momó éjszaka nem hagyta aludni.Fél óra alvás után úgy kelt fel,hogy alig kapott levegőt és amit kapott is az is fájt neki.Kihívtuk a pomázi ügyeletes orvost aki nem sokra rá kihívta a sürgősségi mentőket.Gondolhatjátok milyen jól éreztem magamat.Hát még a feleségem!Miután bevitték a Szt.János kórházba és én is megérkeztem oda kocsival rá kellett hogy jöjjek arra, hogy a magyar egészségügyben ha valakit nem regisztrálnak egy kórházi számítógépben elveszett ember.Bármelyik osztályon bárkit kérdezhettem,senki nem tudott Szilviről semmit.Az anyám,Momó meg én ott rohangáltunk az osztályok között,mint pók a falon.Végül a 104 mondta meg nekem – sokadik próbálkozásra és egy pár káromkodással később – hogy az intenzívre vitték a kedvest.Mindezt kb másfél órás keresgélés után.Persze az intenzív osztály meg délután 4-től volt látogatható így Momót inkább hazavittük és utána én visszamentem 4-re.Nagy kő esett le a szívemről amikor láttam,hogy Szilviám jól van,bár azok a hülye oxigéncsövek sokat rontottak a szépségén.Ezután hazamentem és megpróbáltam túlélni az éjszakát.Momó eléggé hiányolta a jól megszokott tejcsijét és ez rányomta a bélyegét az éjszakára is.Hiába a legfinomabb Milumil Ha1 tápszer amit a kórház csecsemőosztályán adtak azért a tejcsi mégiscsak tejcsi.3 pelenkázás egy átöltözés és 4 tápszeres etetés után mégiscsak reggel lett.Ma bementem a munkahelyemre elintézni az 5 nap apasági szabit.Egész flottul ment.Az intézkedés kb fél órát vett igénybe és a maradék másfél óra a szülésről és azt követő hetek beszámolójáról szólt.
Miután minden papírt aláirattam a főnökeimmel és a bérszámon is minden egyes iratot lefénymásoltak elindultam Szilvihez a Szt. János kórház III.belgyógyászati részleg intenzív osztályának elfekvőjébe.Szilviámon még csináltak egy szívultrahangot és már írták is a zárójelentését amivel végre hazajöhetett!Ő is örült én is örültem és amikor hazaértünk – és miután Momó másfél óra alvás után felkelt – a gyermekünk is örült.Annyira lehetett látni a lurkón,hogy hiányzik neki az anyukája és ez főleg az esti etetésnél látszott meg leginkább.Na de félre a tegnapi eseményeket!Itthon van az én kis feleségem és a világ legcsodálatosabb gyermekét eteti éppen.A tegnapi nap azért ráébresztett arra,hogy elég kemény dolog anyának lenni.Mindíg készenlétbe lenni,etetni,itatni,nevelni és ez még csak a kezdet!Nem gond,még egy hétig itthon vagyok!!

Két nap egyben

Tegnapi nap és eddig a mai egész nyugodtan telt el.Tegnapból a kiemelkedő rész a délutáni séta volt.Szilvi csak egy kis sétát akart a cukrászdáig meg vissza(kb 500 m),de útközben sikerült rávennem egy kicsit nagyobb körre.Végtére is neki is kell a mozgás,Momónak meg a friss levegő.

Eztán már fürdetni se volt kedvünk és hál' Istennek Momónk se hiányolta.Az este nem volt olyan vészes,bár az elalvással voltak még gondok.Valahogy ha éjszaka kerül a kiságyába akkor nyüszög,meg prüszköl mint egy paripa.Nem értem miért,mert napközben teljesen jól elvan benne.No mindegy a cumi sokmindent megoldott kb 15 percig.Este 1-től egész jól aludtunk hajnali 3-ig.És utánna az etetés után még 3/4 7 -ig.

Ma pedig - mivel a cégemnél ez is szokás - bevásároltam mindenféle alkoholt,hogy majd hétfőn tudjunk inni a szép/okos/ügyes és nem utolsósorban hisztis gyermekem egészségére.Gondoltam egy nagyot és be is vittem,hogy ne kelljen szenvednem a cipelésével hajnalok hajnalán.Most egész nyugi van mert már a kis paripa is abbahagyta a keserves sírását (majdnem sírásást írtam) és a jól megérdemelt anyatejcsit issza,mint a kefekötő.Hozzáteszem,bimbivédő nélkül!

Estére tervezünk egy fürdetést,mert a nehezen jött fosti egész jól megfogta a popsiját a hajasbabánknak és most olyan sárga ,mint egy közlekedési lámpa.(természetesen a sárga színűre gondoltam)Egyszóval ma is elveszünk a gyereknevelés rejtelmeiben.

Momót ma elneveztük Mohó Jojó-nak (copiryght by Powerpuff Girls) ugyanis úgy eszik,mintha sose adnánk neki enni és ha véletlenül adunk is azt se hagynánk ,hogy megegye.Reggel – mivel Szilviám egész éjjel őrködött a kis gazfickó felett – átvittem Momót a tesóm jelenleg üres szobájába és ott pihentünk vagy két órát Szilvi legnagyobb örömére.

így eszik momó

Aztán aludtunk,ettünk,pelenkáztunk meg hasonló gyerekes dolgokat tettünk.Többek között délután elvittük megint sétálni a szép gyerekünket a szép babakocsijában.Természetesen a kis galacsin végigaludta az egész utat.Úgy gondoltuk,hogy ma se árt neki egy kis fürdés és már egész profin fürdettük meg a kis fenevadot.Élvezte a fürdést,bár ismételten keresztbetettünk Dr.Spock-nak és az ellenkezőjét csináltuk annak amit leírt. Érdekes,mert azért nem ajánlja a doki,mert hogy evés után aludni kell és nem fürdeni.Na de mindegy.Miután Momó már pilledt rendesen mi is elmentünk fürdeni.Addig rábíztuk anyámra Momót.Mire végeztünk és szép tiszták lettünk Dani is felkelt anyám dajkálásától.És most ORDíT ,mint a sakál!Semmivel se tudjuk lecsitítani.Már megevett vagy 100 ml tejcsit.Pukizott és büfizett is,de még mindig ordít.Nem semmi hangja van a kis ördögnek.Most az anyja mesét olvasott neki és ettől úgy néz kis ,hogy elszunnyadt,de már érzem,hogy nehéz éjszakának nézünk elébe.Majd holnap írok megint.(már csak két napig)

Autós nap

Kocsikázással telt nekünk a mai nap.Reggel vérvételre vittem Berencsi nagymamát kiskovácsiba valami kórházba.Egész szép helyen van.Csendes és nyugodt környék,szép rendezett park.Tiszta ideális helyszín.Kár, hogy kórház!Azután - mivel a védőnőnk szabin van -kijött Momóhoz a helyettese.Szimpatikus kis csaj és még a kis Döngölő is jól kijön vele.Miután elment,Szilvi felhívta a cégét és bementünk oda is kocsival.Bevittük Momót a Kátayba és megkérdeztük,hogy mi az amit ők intéznek el a GYES/GYED/GYÁS/Családi pótlék terén és mi az amit nekünk kell.Természetesen mindent nekünk kell elintézni.Szerencse,hogy én nem ilyen cégnél dolgozom.Viszont mindenkinek tetszett az én kis bébitigrisem,amin ugye nem is lehet csodálkozni.Eztán hazaértünk rendberaktuk a kis Momót és bealudtunk mindhárman.Mikor felkelünk már volt vagy 5 óra.Elhatároztuk,hogy ma Momó fürödni fog,ha törik,ha szakad.Szilvi csinálta neki a finom meleg vizet én pedig az alatt az idő alatt dajkálgattam a kis nyüszögőt.Most le***tuk Spok doki tanácsát,hogy evés előtt kell fürdetni a gyermeket és előtte megetette Szilvi.Ez a kis hajasbaba nagyon élvezte a fürdetést.Úgy elernyedt a kádban,mint régen én amikor még fürdővízben pihentem ki a nap fáradalmait.Most már az egészségesebb tusolást választom.Bár,most úgy fürödnék egyet.Most mivel anyám jól viselkedett -fürdés után - dajkálhatta Momót.Persze csak amíg mi letusoltunk.Mindezután megvacsoráztunk és már itt is vagyunk a jelennél.

Egy laza keddi nap

Ma semmi extra dolog nem történt.Megtapasztalhattam,hogy a nők tényleg védik a gyermeküket mindentől.Az én anyatigrisem még a széltől is!(csukd be az ablakot,ne menj a szélbe,hideg van neki etc,etc...)Ma Momót a tegnap esti nemalváshoz - este 10-töl hajnali kettőig - képest egész sokat láttuk nyitott szemmel.Persze ehez az is hozzájárult,hogy nem nagyon hagytam aludni délelött a szentemet.Aztán Szilvi inkább elküldött bevásárolni Dömperke nagy örömére.Végre alhatott.Ki is használta a mi kicsi gyerekünk.Én bevásárlás közben előhivattam egy pár képet Dániel Leventéről és így elkezdhettük az Ő kis fényképalbumát rendezgetni.Egész szép lett.Aztán délután Momómama és a kis Momó gondolt egyet és elszunnyadtak a Rex felügyelő alatt és sikeresen aludtak cirka két órát mindketten.Olyan édesek voltak!Volt egy olyan pillanat amikor - a kéztartást kivéve - mindketten ugyanolyan pózban aludtak.Tehát a mai nap egész nyugisan telt el.Még én is pihentem egy kicsit.

Ma elintéztem Dánielnek a TAJ számát.Már felkészítettek jó elöre, hogy ez a feladat fog a legrövidebb időt elvenni az ügyintézések sokaságából.Tényleg egész gyorsan ment a dolog,szerintem kb fél óra alatt megvolt cakli-pakli az egész.Mindezután bementem a cégemhez,hogy elhozzam az étkezési hozzájárulást,mert így legalább egy-két pizzát tudunk rendelni ha éhesek vagyunk.Lehet, hogy van abban valami, hogy szép a gyerekünk, mert még a bérelszámos nők is csodásnak találták.Bár lehet,hogy mindenkinek csak Momó nagy haja tetszett. Mindeközben kijött a gyerekdoktornő a kis Dömperhez és hál’ Istennek mindent rendben talált.Estefelé nagyon dörgött-villámlott,de a kis Döncinek meg se kottyant.Néha összerándult,de simán aludt tovább.Szóval a fiunk nagyon bátor egy kis legényke lesz amikor nagy lesz!De mivel életének első percei is iszonyatos dörgés és villámlás közepette telt ezért ezen senki ne csodálkozzon.

Vasárnap

Ma semmi nem történt.Mondja a kis feleségem.Pedig ez nem is igaz.Tegnap este felolvastunk Momónak az első kapott mesekönyvéből - a tündér lalából - és mindkettem megállapítottuk, hogy ez a könyv nehéz egy olvasmány.Este nem volt valami nyugodt mert úgy néz ki, hogy valami olyat ehettünk amitől Dániel Levente pukizóssá változott és ugye neki még nehezen megy.(bezzeg nekünk!)És végre egy dolog amit Dönci is úgy csinál ahogy a könyvekben van.
Tegnap olvastam Dr Spock-tól, hogy az első időkben a manók felkelnek hajnali kettő körül.Ezt bezzeg Momó is betartja!Négyig el se aludt.Viszont fél hattól kilencig úgy aludt, mint a bunda.

Mondanom se kell; mi is akkor aludtunk.
Ma még a nagybáttya is felvette a kezébe a gyermekünket aki még mindíg csodaszép.

(nem vagyok elfogult!)
Épp az imént határoztuk el Szilvivel, hogy ma lesz az első alkalom, hogy kivisszük babakocsiban Momót.Majd olyan hat/fél hét körül amikor már nem lesz olyan meleg akkor kivisszük.Kíváncsi leszek, hogy az utcából mennyi kíváncsi idős hölgy fog kijönni azzal az ürüggyel, hogy megszemlélje Momót.

...... két órával késöbb .....


Számszerint 1 db idős hölgy jött ki megnézni Momót,de az is elég volt.(ügyürübügyürü a négyzeten).Elsétáltunk az egyik legjobb haveromhoz ahol éppen családi bográcsozás volt folyamatban és bemutattuk nekik Döncit.Majd elaléltak a gyermekünktől!Láttam,hogy ott is már vágynak már egy babára.Aztán továbbmentünk a cukrázda/söröző felé,ugyanis szépséges feleségem iszonyatosan megkívánta a lekváros tekercset amit ugye a terhességi diabétesze alatt nem ehetett.Hazaérvén megfürdettük Momót.Nekünk nem 3 perc volt,de egész ügyesen megoldottuk a dolgot.Ezután mi is lefürödtünk és így szép tiszán fekszünk most mind ahányan vagyunk.Vagyis most épp annak nézek utánna, hogy jó-e a köménymagos tea a pocakgörcsökre avagy sem.Momó Felsmann-ági nagymamája ajánlotta ezt és most azt keresem, hogy hogyan lehetne elkészíteni.

Nyugodt nap

Ma egész nyugis napunk volt eddig. Bár este Szilvi nem sokat aludt, azért reggel 6-tól próbáltam egy kicsit ügyelni arra, hogy Momó ne keltse fel holmi evési ingerrel. Igy egész jól tudott aludni 9-ig. Betettem közénk az ágyba ezt a kis a szépséget és így tudott szunyálni nagyon szépen. Csak néha nyüszögött, de azt is egy kis mellkas-simogatással el lehetett csitítani.

Aztán kiderült, hogy kifogyóban van (uhhh, ez nagyon angolos mondatszerkezet) a Libero. Gyorsan elszaladtam a Corába és bevásároltam 3 darabot. Vittem a ped drive-ot is, gondolván arra, hogy előhívatok egy adag képet Momóról. Sajnos olyan sokan álltak előttem, hogy csak 3 órás előhívást vállaltak volna, addig meg nem hagyom egyedül Szilvit és DaniLevit. Azt el is felejtettem, hogy ma sikerült végre úgy tisztába tenni a kis lurkovicsot ahogy a nagy könyvben meg van írva. Szilvi tusolni volt és persze ez a kis édes pont akkor trottyolt bele a pelusba. Gondoltam majd most jól tisztába teszem, és így is lett!

Szerintem egész jó lett és Momó sem ellenkezett. Ja és ma lepisilt! Múltkor a védőnő azt mondta, hogy figyeljük meg, hogy hogy pisil, mert ilyen íveset kell neki produkálnia. Na ma olyan íves volt, hogy még a szőnyeg is csupa pisi lett. Vehetünk majd egy kis ***** oxi action-t.

De felőlem akár az egész lakást telepisilhetné akkor is Ő lenne a világ legcukibb gyereke!!

Momó lakcímkártyája

Helló mindenkinek a mai szép esős napon. Momó az éjszakát olyan szépen átaludta, hogy én csak egyszer keltem fel hozzá, persze nagyban közrejátszott az is, hogy Szilvi csak egyszer keltett fel. Reggel hagytam, hogy Szilvi aludjon egy kicsit és én foglalkoztam Momóval. Kapott mirelit tejet meg finom cukros/citromos vizet. Persze így is csak két és fél órát tudott az anyja nélkül elviselni dehát, mint az köztudott a fiú gyermekek amúgy is anyásak lesznek amivel nincs is semmi probléma hiszen én is az anyját szeretem! Ma elmentem a Szt. János kórház által elintézet születési anyakönyvi kivonatért és Szilvi zárójelentéséért is. Nem is tudtam, hogy a gyerkőcnek is lesz lakcímkártyája. Miután meg illetve visszakaptam a papírosokat bementem a budagyönygyében lévő Kátayba és odaadtam az utolsó betegpapírt az ottani főnöknőnek Zsuzsinak. Mutattam neki egy-két képet a mobilomon és teljesen elolvadt a gyerekemtől! Ismét dagadhatott a májam. Ezalatt otthon meglátogatta Momót és Szilvit a védőnőnk Ilona. Hozott valamilyen hoeopátiás irományt amiben leírták, hogy milyen problémára milyen homeobogyót lehet alkalmazni. Szóval és betűvel jó gyorsan telik ez a nap is. Most épp alszik a kisfiam és remélem szépeket álmodik, mert amikor felkel nagy rá az esély, hogy fürdetés lesz a szép új fürdetőkádjában amit tegnap vettem nagy ügyesen. Pontosítok: nem fürdőkád, hanem teregető lavór, de pont ilyen kell Momónak a fürdetéshez. Ma anyám is megbékélt. Tegnap valami piszlicsálé dolog miatt bevágta a durcát, de mire hazaértem már itt sertepertélt Dani körül ahogy szokott. Most jól befogtuk Momó nevelésébe. Ott gügyögött Daninak és amikor már épp sírni akart a kis Dönci akkor anyám kezébe adtuk a c/c vizescumit, hogy itassa meg. Mikor megvolt az itatással akkor meg megkértük, hogy büfiztessen is. Nem volt ellenére, tehát úgy vettük már nincs harag.

…… 3 órával később…
Momó felkelt és meg akartuk fürdetni, de mivel Spock doki azt írta, hogy kajálás előtt kell fürdetni, ezt tettük. Vagyis tettük volna! A hangját kieresztette ez az édes kis lurkó - akit sose fogok tudni meghálálni a hőn szeretett nőnek – és egyből megtudtuk, hogy ki is az úr ebben a házban! Most jött jól anyámnak a jóval nagyobb tapasztalata a gyerekek terén - óvónő volt – ugyanis megkértük, hogy amilyen gyorsan csak lehet fürdesse le kisgyermekünket. Mit mondjak; nem volt több 3 percnél. Most a csillivilli seggünket jól telekaksiztuk,lehet újból tisztába tenni. Most csend honol a néma tájban mivel etetés folyamata zajlik. A mai nap már csak így fog telni. Imádom a gyerekemet!

This is a hard day's night...

Nos a tegnapi este és a mai nap elég mozgalmasan telt el.Momó este nem nagyon akart aludni és ezzel anyát és apát egy kicsit kifárasztotta.Bár apának sikerült hajnali fél3-kor elaludnia úgy,hogy fél nyolcig fel se kelt.Egy etetést sikeresen átaludtam és még meg se hallottam azt ,hogy Momónk nyüszögött.Szerencsére Szilvi anyai ösztönei kiválóan működnek és a legkisebb hangra is felébred.A reggel aránylag nyugisan telt.Mivel Szilvi most még pihen ezért egyedül mentem bevásárolni a Corába.Kellett venni mindenféle dolgot és a kis feleségemre rájött a sajtburgerevési kívánósság ezért felhívott ,hogy vogyek neki egy kis mekis kaját is.
Miután ez megtörtént és én hazaértem elkeztem füvet nyírni ezalatt Szilviám beszélgetett a már megjött anyukájával. Ugyanis Szilvinek ma szedték ki a varratait a János kórházban és ezért eljött az anyukája is ,hogy megnyugtassa.Most épp alszik mindkét szentem,bár a kisebbik most nyújtózott egy nagyot ami annyit tesz,hogy nemsoká jelenésem lesz egy cumisüveggel.

Éjszaka

Huhh,túléltük az első éjszakát Dániel Leventével!Ma nem Momonak hívom,mert jól kikészített minket az éjszaka folyamán.Az esti fürdetés után jól beájult és cirka 10:45-ig aludt is ,mint egy kisangyal.Ezek után értünk csak be a gondok házába.Ugyanis a kisfiam elaludt 11:30-kor az evése/ivása peluzása után és felébredt ismét éjfélkor!Természetesen éhes volt a szentem!Éjféltől hajnali két óráig csámcsogott, felváltva hol a cicin, hol pedig a cukrosvizes palackon.Már egy picit pilledtek voltunk és mikor elaludt mi is beájultunk.Aztán láss csodát 5 körül is éhes lett.Evett,ivott,büfizett és igényelte a komfortérzete a pelenkázást is.Akkor már annyira nem bírtunk vele,hogy befektettük magunk közé és így sikerült egész sokáig -6:50- aludni.
Kíváncsi vagyok,hogy fogjuk ezt bírni ,ha minden esténk ilyen lesz.És én még egy szót se szólhatnék,mert az egyik etetésnek csak a végére sikerült telesen magamhoz térnem.De annyit el kell még mondanom,hogy ez a gyerek napról-napra szebb és szebb lesz!

Végre itthon

Jippiiiieeee!!! Ma végre hazaengedték a szülőszobáról Momót és szilvit!Végre itthon vannnak.Persze továbbra is én írom a blogot,mert Szilviám igencsek kivan,testileg/lelkileg.

A kicsim nem tudja még,hogy mennyire fogja bírni ezt az egészet és persze ilyenkor hiába bizonygatja neki az ember, hogy "itt vagyok és segítek".Túl vagyunk már az első itthoni etetésen,itatáson,öltöztetésen,pelenkázáson és ami a legújabb a fürdetésen is.Ma megrendeltem egy angelcare nevű légzésfigyelőt,mert a kórházban is volt rajta , meg hát azért jobb félni ,mint megijedni -ahogy a szólás tartja.Igy sem egy olcsó mulatság,de ez a gyönyörű csöppség mindent megér nekem.